Ordliste

  1. A
  2. B
  3. D
  4. E
  5. F
  6. G
  7. H
  8. I
  9. J
  10. K
  11. L
  12. M
  13. N
  14. O
  15. P
  16. R
  17. S
  18. T
  19. U
  20. V
  21. Ø
  22. Å
  23. *
Tal ord på L: 30 | Totalt: 667 | søketips | nullstill
Forklåring Døme
check lafsandi

hengjande, lavande

Høytti på hesjó varte lafsandi vått då det ha ringt a bil.

check lageleg (V)

lett, greitt
Sjå også lagelèg'e (V), adverbet lageleg (H), úlagelèg'e (V) og adverbet úlageleg (V).

Det æ lageleg å have ein i húsæ som kan stelle orv. D'æ lageleg å reise fysst an hèv' bíl'e sjav'e.

check lageleg (H)

høveleg
Sjå også adjektivet lageleg (H), adverbet lageleg (V), adverbet úlageleg (H) og adjektivet úlageleg (H).

Det æ lageleg å setje néd bílen beint framom heddâ.

check lagji

1. i stand til (vert ikkje gradbøygt)
2. lagnad

1. Lambi va' så filli at det va' 'kji lagji ti' live.
2. Det va' vóndt for moirí at sòn' 'enni laut vère så vóndt lagji.

check langtifrå

langtfrå

Detta æ langtifrå godt nóg!

check lavri

halde for laust i noko (td reiskap)

'An héldt så lavri i øksí.

check leitevís

stykkevis

Snjóren låg barre leitevís ette vègjæ.

check leitt

noko sårande

Eg tikje leitt fysst an bé'e fókk, å da inkji kåme.

check lengji

lenge, meir
Sjå også lang'e.

'U æ alli snart úti lenge.

check lengji

lenge

Nò have mi venta lengji, så nò va' det godt du kåm.

check léssklegt (V)

ser lett ut
Sjå også léssklegt (H) og léssklèg'e.

Knút gjeng'e så léssklegt.

check léssklegt (H)

ser lett ut
Sjå også léssklegt (V) og léssklèg'e.

Det æ léssklegt fysst an æ færig'e slåttæ.

check léttfǿrt

lett føre, lett å ta seg fram (mest bruka om vinterføre; vert ikkje gradbøygt)
Sjå også tungfǿrt.

Det va' léttfǿrt då karan våre i høyskóg i gjår.

check léttvint

enkelt, léttvint
Sjå også léttvint'e.

Det æ léttvint å två koppan itt an hèv' oppvaskemaskjín.

check líkeis

same slag, likeins

Gunvor ha' plent líkeis skó som èg.

check líkleg

tyder på at
Somme seier "líklegt".

D'æ líkleg ti' at da vi' reise. Det va' så líklegt 'ó Taddeiv å seie sòvóri.

check líkt

1. likeins
2. bruka i uttrykka líkt ti' og líkare / líkaste at.

1. Mi sjå 'kji líkt på verdí, adde.

check líssom

liksom

"Denne søylâ kunne mi líssom have ti' graut'e", sa Bóa.

check lísså

likså (vert ikkje gradbøygt)

Eg kan lísså godt gjère det ei gong, så æ det gjårt.

check lit'e

farga

Koss æ jasen lit'e? Koss æ fótballdraktin dikkå lite?

check lívhætt

stå om livet (vert ikkje gradbøygt)

Det kan vèr' lívhætt å vère úti i harde snjóstorm'e.

check longe

for lengst, lenge sidan; berre bruka i positiv

'An æ longe dǿ'e. Mi våre longe færige mæ høyttæ då regni kåm.

check lufsandi

gåande med lange og tunge steg

Bjynnen kåm lufsandi å grýlti.

check lukst

beint, direkte; vert ikkje gradbøygt
Somme seier "lukt".

'U reiste lukst at Finndalæ. Eg fýgd' 'enni lukt at Stavedalæ.

check lygjeleg

utruleg, uventa

"Ja, æ det 'kji lygjeleg, nò æ tímen gjengjen", sa læraren mæ skúlungan, då det va' fríminutt.

check lætt

mildt

Fysst det æ lætt æ snjóren kramm'e.

check lǿgjeleg (V)

bruka om noko som er å le av

A jólebasse-maske ska' helst'e vèr' nòkå lǿgjeleg laga.

check lǿgji

morosamt, festleg

Det va' lǿgji at det gjekk sossa!

check lǿglegt (V)

morosamt, til å le av
Sjå også adverbet lǿglegt (H) og lǿglèg'e (V).

Det va' så lǿglegt å sjå, at eg ló så tårun trilla.
Det va' nóg lǿglègare det som èg såg.
Det va' det lǿglègaste eg hèv' sétt.

check lǿglegt (H)

morosamt, til å le av
Sjå også adjektivet lǿglèg'e (H) og adverbet lǿglegt (V)

Det va' så lǿglegt å sjå, at eg ló så tårun trilla.
Det va' nóg lǿglegare det som èg såg.
Det va' det lǿglegaste eg hèv' sétt.