1. slag, sving 2. måten ein fører seg ("fakter") 3. god utforming
1. 'An fekk dreiss'e på sleggjâ mæ 'an smildra steinen. 2. Det va' slig dreiss'e mæ 'enni Yngjebjør då 'u gjekk mæ dei nýe stakkó sí. 3. Nikelos fekk slig dreiss'e på krullan i rósó 'an måla.
SB frå KJH, Hybygg-soga, substantiv nr 128, dreissæ (hankjønn) / dreissæ (hokjønn) / dreisseleg: Han ell' hu som lee vel mykji på lemin i gongjinn ell' arbeid.